Március 5. A budapesti Néprajzi Múzeum napja

Március 6. Energiatakarékossági Világnap

Csak egy ötlet: szél (egy „titkos” hely, mely jó játéka a szélnek)

Hozzávalók:

v  tornakarika

v  sok-sok maradék szalag vagy textil csíkokra tépve, vágva

Az elkészítéséhez semmi mást nem kell tennünk, mint a karikára felkötözni, csomózni a szalagokat és felakasztani egy fára olyan magasságban, hogy a gyerekek alá tudjanak bújni (és, ha egy - egy csengőt is rákötünk egyből kész a szélcsengőnk is.)

Március 8. Nemzetközi Nőnap

(Emlékeztető: A vadon nyíló hóvirág védett növény)

Egy mese, egy vers és egy elkészíthető, mécses tartóként is használható hóvirág Nőnapra, mert, hogy az igazi rejtekekben bókoló 2005 óta védett növény és csak csodálható, de nem szedhető

A mese: (mozgással összekötve könnyen eljátszhatóvá válhat ez a rövid történet)

Még tél volt, a fagyos földet vékony hótakaró fedte. Alatta, biztonságos, védett hagymakuckójában megbújva lakott a kis hóvirág. Már nem aludt, érezte, hogy elég régóta kuporog földalatti vackában. Kíváncsi volt és gondolta, utánanéz, vajon az ibolya, a kankalin és a százszorszép odafent várakoznak-e már. Addig-addig nyújtózkodott, míg házikója felrepedt. Körülötte a hótakarón egy ablakocska nyílt, amin keresztül kidugta feje búbját a föld alól, majd a fény felé igyekezve virágkelyhét is kibontogatta. Óvatosan körülnézett, de virágbarátnői közül senkit sem látott. Bánatosan hajtotta le fejecskéjét, amit az éppen arra lengedező, élénk szellő megrezegtetett. "Hetek óta úton vagyok, de még egyetlen virággal sem találkoztam. Üdvözöllek tavasz hírnöke!" - szólította meg vidáman a hóvirágot. És ahogy a kis haranggal játszadozott, az finoman megcsendült. A fáradhatatlan csilingelésre kíváncsian dugták elő zöld fejüket a tavaszi virágok. A kis hóvirág nagyon megörült barátnőinek - az ibolyának, a kankalinnak és a százszorszépnek - és tovább csilingelve köszönte meg a szellőnek, hogy segített felébreszteni őket mély, téli álmukból

(Forrás: http://idrah.blogspot.hu/)

A vers:

Fésűs Éva: Hóvirág


A hó alól üde zölden 
kibújtam, és felkötöttem 
pici, fehér bóbitámat, 
jó hírt hoztam a világnak!
Alszik még a zúzmarás fa, 
fogva tartja fagy varázsa, 
de a föld szíve titokban 
egyre melegebben dobban.
Erdő, mező, ébredjetek! 
Tavasz tündér a vén telet 
napsugárral csiklandozza, 
míg elcsöppen jégcsap-orra!

A mécses tartó:

Hozzávalók:

v  egy befőttes üveg

v  pausz papír

v  fehér és zöld papír

v  ragasztó

A méretre vágott pauszpapírral bevonjuk az üveget. Zöld papírból kivágjuk a virág szárát leveleit. Fehér négyzet alakú papírt sarkosan félbehajtunk, csücsköket visszahajtjuk (mint a tulipánnál) és fejjel lefelé a szárakra ragasztjuk.

Március 12. Gergely napja /iskolába csalogató nap/

Gergely napja a hagyományok szerint iskolába toborzó nap volt, ezért aztán erre a hétre szoktuk betervezni az iskolalátogatást vagy a tanítók látogatását az óvodába és erre a napra hívjuk vissza vendégségbe a volt óvodásainkat, akik nagy örömmel válnak ismét óvodássá és mesélik történeteiket az iskolai életről. Megmutatják könyveiket, füzeteiket és segítenek rajzos füzetet készíteni. A rajzos füzet nem más, mint csomagoló papírból vágott lapok két színes karton közé fűzve, melynek az elejét az ajándékozó és az ajándékozott közösen díszítenek ki. Búcsúzáskor minden volt fióka kap egy-egy filcből készített manót, mely felakasztható az iskolatáskára.

Március 15. A magyar szabadságharc emléknapja

Forradalom és szabadságharc. Magyarország és a magyarság tudata. Hazafiasságra nevelés az óvodában. Nehéznek tűnő, elvont fogalmak, melyeket talán még mi magunk is nehezen tudunk szavakba foglalni. Érzések, melyek sok-sok élmény és tapasztalat során alakulnak ki, de egy óvodáskorú gyereknek még igazán kevés van ezekből. Hogyan és miképp tudjuk mégis megalapozni, elültetni a magot, melyből idővel kiteljesedhetnek ezek az érzésesek?

Több oldalról is megközelíthetjük ezt a témát. Kezdhetjük azzal, hogy mi az, hogy ország. Mi különbözteti meg az egyiket a másiktól (térképnézegetés és abból puzzle készítése, zászlók keresgélése, festése, nyelvek különbözősége stb.) vagy azzal, hogy mit is jelképez a magyar zászló és címer.

A magyar zászló színeinek jelentése: Piros – erő, fehér – hűség zöld - remény

A magyar címer jelképei:

Korona - függetlenség, alkotmányosság

Árpád Sávok - a hét törzs egyesülésének jelképe, a vérszerződés hét vágására utal

Kettős kereszt koronával és a hármas dombbal - egy egységes vallásra utaló jel, melyben a hármas domb a Föld jele a rovásírásból átemelve

Fogalmak, melyek tartalma bizony nehezen tehető megfoghatóvá, de egy-egy jól kiválasztott mese vagy történet sokat segíthet abban, hogy ne magyarázatokon keresztül éljék át ezeket az érzéseket.

Kiindulhatunk a magyar zászló színeiből (és mi így teszünk évek óta). Első nap a piros színé. Mindenki piros ruhában jön, piros tárgyakat hoz, pirost keresünk egész nap mindenhol és közben beszélgetünk arról, hogy milyen érzéseket kelt ez a szín bennünk, és ha elhiszitek, ha nem a nap végére valahogy többet tudunk már arról, hogy mit is jelent az, hogy erő. Már nemcsak az az erős, aki legyőzi a másikat, hanem az is, aki saját félelmeit képes leküzdeni. Második nap a fehéré, a harmadik a zöldé és a negyedik nap végre ott van a piros, fehér, zöld teljes egészében. Az előző napokban gyűjtött tárgyak, alkotások csoportosításával, összerendezésével kialakul a zászló és a kokárda is, melyek újabb és újabb tevékenységekhez adnak ötleteket.

„Fel, fel vitézek a csatára”

 

Tervezett tevékenységek

 

Hétfő

(piros nap)

Mozgásos tevékenységek: (keretjáték: huszár „toborzás)

- járás ismert mondókákra, dalokra (egyenletes lüktetés) egy-egy gyerek vezetésével különböző alakzatokban (egyenes, görbe, kör, hullám, cikk-cakk stb.)

- futás le és fellépésekkel akadályokon keresztül padon, zsámolyon

- 3 próba: piros filc körért: „várfalmászás”

fehér filc körért: vizes árok átugrása, kúszás kötelek alatt

zöld filc körért: „ágyúgolyó” célba dobás vízszintes és függőleges célba

- játék: Adj király katonát!

Várfoglaló játék (kidobós)

Kiegészítő tevékenységek:

- Mese: Az ember a legerősebb

- Mondóka: Huszár mese

- Kézművesség: kardok hajtogatása papírból

Kokárda tenyérlenyomattal

 

Kedd:

(fehér nap)

Játék: vívás, csatázás zenére, (Kolompos: Jönnek a huszárok vagy verbunk)

Játékkészítés festéssel: nagyméretű kirakó (huszár, zászló) dobozkartonra

Kézművesség: huszárok barkácsolása tojástartóból

Mese: A mézeskalács huszár

Vers: Sarkady Sándor: Fel!

Beszélgetés: szavak jelentése (erő, hűség, remény, szabadság)

Nagyobbak feladata: színezés (tükörkép – huszárok)

 

Szerda:

(zöld nap)

Kézművesség: Dobok barkácsolása kerek sajtos dobozból (díszítés varrással)

Kokárda fűzése gyöngyből

Sütés: Kokárda sütemény és kaszinótojás készítése

Mese: A huszár és a szász

Vers: Drégely László: Pereg a dob

Nagyobbak feladata: Nagyság szerinti sorba rendezés

 

 

A játék elkészítése. A műanyag poharakra piros, fehér, zöld gombokat ragasztunk 3 méretben.

A játék menete: A filc csíkra kirakunk egy "sorozatot", melyet össze kell szedni az asztalon lévő poharakból a megfelelő sorrendben.

Március 19. Alvás világnapja

Lefekvéshez (Pöttyenetek oldalról)


Hüvelykujjam ásítozik,
Fáradt kellőképpen,
A Mutató áhítozik
Ágya után régen.
Középső a kádban csücsül,
Ráfért bizony, látszik,
Ha egy flakon épp kiürül,
Vizet spriccel, játszik.
A Gyűrűs biz' előtte jár,
Fogát mossa szépen,
Kisujjam rég ágyba bújt már,
Hortyog is serényen.

Március 20. Ölelés Világnapja

Egy játék:

A gyerekek körben állnak és középen áll egy gyerek. Szemkontaktussal kiválaszt valakit. aki odamegy hozzá és megölelik egymást. Akit kiválasztott az marad középen és ő csalogatja a következő gyereket.

Március 21. A költészet és a bábosok világnapja

Csak egy ötlet: Rímkereső, szótagokra, hangokra bontó játék

Március 22. Víz Világnapja (és a párnacsatáké)

Kispatak Óvoda lévén az egyik legnagyobb ünnepünk a Víz Világnapja. Ezekben a napokban kitárjuk az óvoda kapuit a leendő, érdeklődő szülők számára és játékainkba bevonjuk már óvodába járó szüleinket is. Ebből a színes, ötletekkel teli időszakból néhány olyan ötletet emelik ki, mely máshol is könnyen megvalósítható és színesítheti az életet, erősítheti a kapcsolatokat és az együttműködést.

1. ötlet a szülők bevonásához – kiskönyv készítése minden családnak, hétvégi „feladatokkal”, melyek mindegyike közös programok szervezésére inspirál (pl. hajó hajtogatás és úsztatás a Békás tavon, vízminta gyűjtés azokon a helyeken, ahol a hétvégén járnak, fotók készítése, gyűjtése, nyomtatása vizekről, vizes élőhelyekről, akvárium, vízi állatok, tengeralattjáró barkácsolása stb). Egy-egy kiskönyvben 3-4 feladatot is felsorolunk és jelöljük, hogy egy-egy „feladat” megvalósításáért hány vízcsepp is „jár”, mert ez az időszak már évek óta a vízcsepp gyűjtő játék ideje.

A kísérő levél:

Kedves Szüleink és Mindenki, aki szeret játszani!

Az elkövetkezendő napokban a víz körül fog forog az életünk. A gyerekek között „vízcseppgyűjtő” játékot hirdetünk, melynek végén emléklapot és apróbb ajándékokat nyer mindenki. Szeretnénk, ha minél több cseppecskét tudnánk kiosztani és ebben tudtok segíteni.

5 napig folyamatosan gyűjtünk mindent, ami a vízről és a vízzel kapcsolatos dolgokról szól. (Minden behozott tárgyért 5 vízcsepp jár!)

v  Pl. - földgömb, térképek, atlaszok,

-          könyvek, képek tengerekről, folyókról, hidakról, vízi állatokról, növényekről, járművekről, víz körforgásáról, szennyezett vizekről, víz tisztaságát veszélyeztető helyzetekről, felhőkről, vízi sportokról, gátakról, víztározókról, vizes szakmákról, vízi malmokról stb.

-          játékok, játékeszközök (hajók, vízparti, vízben élő állatok, horgászós játékok, társas)

-          mesék, versek, melyekben víz szerepel (kérjük, aki tudja, kinyomtatva hozza, hogy összetudjunk állítani egy könyvet belőle!)

-          mindenféle kék anyag (papír, textil, különböző vastagságú fonal, különböző szélességű szalagok, rafia stb.)

v  Ha péntekig barkácsoltok, készítetek, rajzoltok valamilyen vízi járművet, élőlényt, hidat, malmot, terepasztalt, akváriumot stb., azért is jár 5-5 vízcsepp

v  Ha kitöltve visszakülditek a „kiskönyvben” található kérdésekre a helyes válaszokat, azért 10 vízcsepp jár,. (A könyvecskében vízzel kapcsolatos mese és vers részletek, képek, festmény képek vannak, melyeket fel kell ismerni (író, költő, festő neve, cím állatok, növények, híres vízesés képe stb. 13+1 „feladat” és minden jó megfejtésért egy-egy vízcsepp jár)

 

Köszönjük, ha velünk játszotok és szeretettel várunk március 22-én délután 5 órától ásványvíz, gyógyvíz ér tea kóstolással egybekötött „kiállításunkra”, ahol a gyerkőceink alkotásait is megcsodálhatjátok.

2. ötlet: Vízcsepp gyűjtő játék lényege, hogy egész héten bizonyos „feladatokért” (pl, képválogatás, felismerés, megnevezés, nyelvtörő hibátlan visszamondása, játékeszközök készítése stb.) meghatározott vízcseppet kapnak a gyerekek és ezeket belecseppenthetik az üvegeikbe vagy kiragaszthatják az ajtóra.

Verseny ez a javából, de igazán nincs tétje, mert a vizes napok végén mindenki kap egy apró ajándékot, melynek valamilyen köze van a vízhez. (pl. illatos víz locsoláshoz, égethető gyurmából készített medál vagy ceruzára húzható figura, vizes lufi… és így tovább)

Víz kvíz játszani szerető felnőtteknek

1. Földünk hány százaléka víz?

a. 75%

b. 71%

c. 68%

2. A Föld vízkészletének hány százaléka iható, édesvíz?

a. 2,5%

b.  2%

c. 1,5%

3. Melyik ország rendelkezik a legnagyobb édesvíz készlettel?

Kanada

Magyarország

Kína

4. Hány liter vizet használunk el egy nap átlagosan egy háztartásban?

a. 120 l/fő

b. 80 l/fő

c. 100 l/fő

5. Testünket milyen arányban alkotja a víz?

a. 1/2

b. 2/3

c. 4/5

6. Mennyi az ajánlott vízfogyasztás naponta?

a. 2 - 2,5 l

b. 1 – 1,5 l

c. 2,5 – 3 l

7. Hol található a Szent István barlang?

a. Miskolc

b. Aggtelek

c. Budapest

8. Ki írta?

"Víz! Se ízed nincs, se zamatod, Nem lehet meghatározni téged, Megízlelnek anélkül, hogy megismernének, Nem szükséges vagy az életben:

Maga az élet vagy!"

a. Gustave Flaubert

b. Márai Sándor

c. Saint Exupéry

9. Kit nevezünk a Balaton festőjének?

a. Markó Károly

b. Mészöly Géza

c. Egry József

10. Mit készített az, aki a „ vásárolt kendert gerebenezéssel minőségileg különböző csoportokra választja szét: első szálakender, szálakender, kóc. Termékeit ezekből az ún. fonó-, zsinórozó- és szálazó géppel állítja elő több munkafázisban. Készítményeinek nagyobb része mezőgazdasági eszköz, az állattartás és a közlekedés nélkülözhetetlen kelléke.”

a. kötelet

b. vásznat

c. fonalat

Köszönjük, hogy velünk játszottál

A helyes megfejtők között 3 üveg, gyerekek által készített „Sassy” vizet sorsolunk ki, mely egészséges, frissítő és nem utolsósorban zsírégető hatású és, ha esetleg nem Te lennél a nyertes, akkor itt a recept, ha kedvet kaptál az elkészítéséhez: 2 liter víz, 12 kisebb mentalevél, 1 teáskanál frissen reszelt gyömbér, 1 közepes citrom vékonyra szeletelve, 1 közepes uborka vékonyra szeletelve.

Miután elkészítetted a Sassy vizet, tedd a hűtőbe egy éjszakára. A következő nap során reggeltől estig folyamatosan ihatod - míg el nem fogy. Akár heteken át is fogyaszthatod az üdítő, kellemes ízű vizet.

A helyes megfejtések: b, a, a, c, b. c, a, c, c, a

+1 ötlet: „Saját” vízesés a csoportszobában, melyhez nem kell más, mint sok méter kék textil és alufólia és már lehet is tekerni, sodorni, gyűrni, kanyarítani.

Március 23. Ejtőernyősök napja

Ha ügyelsz a "mindennapok hagyományaira":

Március 24. Káposztafélék ültetésének napja

Március 25. Gyümölcsfák oltásának napja

Március 27. Színházi világnap

Már évek óta hagyomány nálunk erre a napra egy saját színházi előadás megszervezése, melyre nézőnek meghívjuk a szülőket, testvércsoportot. Az előadásra hetekig készülünk, Megírjuk, kitaláljuk a történetet, díszletet, jelmezeket készítünk. Berendezzük a színház termet, belépőket gyártunk, süteményt sütünk, innivalót kavarunk, és nagy izgalommal várjuk az előadás délutánját. Évről évre más és más az, ami köré szerveződik az előadás. Az egyik évben 8mint idén is) annyira közel került a Húsvét és a Színház Világnapja, hogy a mesénkben egy nyúl gyerek lett a főszereplő:

Húsvéti mese 
Egyszer volt, hol nem volt,
Igaz volt vagy mese volt?

Nem tudom, de az biztos, hogy szóról szóra ezt mesélte nekem a tavaszi szellő, amikor kimentem a Békás-tóhoz barkaágat szedni a húsvéti tojásfámhoz.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy „négyszögletes, kerek erdő” a Mátrában Galyatetőn. Ennek az erdőnek pontosan a közepén volt egy tisztás és annak a közepén egy hatalmas, vénségesen vén tölgyfa, melynek az ágai között, fagyöngy házaikban laktak az erdei manók királyostul, királynőstül. A törzsén lévő pihe-puha fészekben lakott Pöttyös, a világot járt gyöngybagolyfióka és a törzse alatt egy üregi nyúl család, ahol született 3 nyúlfióka. Ebből ketten úgy néztek ki, mint minden üregi nyúl, de a harmadik olyan hosszú fülű volt, hogy egyből el is nevezték Hosszúfülnek, akinek a hallása olyan éles volt, hogy messziről meghallotta még a sas szárnyának suhogását is, de nem csak erről vált híressé, hanem arról is, hogy minden erdő lakót meg tud nevettetni azzal, ahogy ugrabugrál a réten és közben mulatságosan tud grimaszolni.
Hosszú, hosszú tél után végre kitavaszodott és végre valahára Hosszúfül előbújhatott az üregéből, hogy újra együtt játszhasson a barátaival:
- Piroskával, a katicalánnyal
- Lászlóval, a vitéz és hősies szarvasbogárral
- Surranóval, a mezei egérrel
- Fürgével, az őzsutával
- Sompolygóval, a rókafival,
- Tányértalppal, a gubancos szőrű medveboccsal 
és nem utolsó sorban a legjobb barátjával, Pamaccsal, a mezei nyúl család legkisebbik lányával.
Kiugrált hát a kedvenc tisztásukra és jókedvében, jó hangosan hívogatni kezdte őket:
- Kör, kör ki játszik csak Piroska hiányzik (Vitéz László, Surranó, Fürge, Sompolygó, Tányértalp és Pamacs is hiányzik!)
A hívó szóra szép lassan mindenki elő is került, de ajaj mit látott a mi nyulunk? Minden barátja kedvetlenül érkezett. 
- Hát nektek meg mi a bajotok? Olyan savanyú képet vágtok, mintha mindannyian éretlen vackort reggeliztetek volna!
- Az a baj, hogy közeledik a Húsvét. – válaszolták a barátai.
- Azzal meg mi a bajotok, hiszen az azt jelenti, hogy megérkezik a tavasz és sokat játszhatunk együtt: fogócskázhatunk, bújócskázhatunk, fürödhetünk a patakban…. – és még sorolta volna tovább, amikor a többiek a szavába vágtak.
- Ez mind igaz, de Húsvétkor, amikor minden embergyerek meglepetéseket talál a kertben, házban, akkor mi hiába keresgélünk, mert a Húsvéti Nyúl még soha semmivel nem lepett meg minket. Ezért aztán olyan szomorúak vagyunk, hogy még játszani sincs kedvünk. – és ezzel hátat fordítottak és elballagtak. 
Hosszúfül meg egyedül maradt a tisztáson.
- Gondolkozz! Gondolkozz! Gondolkozz! – mondogatta magában, magának miközben le és föl sétált a réten és egyszer csak hangosan felkiáltott.
- Meg van! Én ugyan nem a Húsvéti nyúl vagyok, hanem csak egy üregi nyúl, de idén, ebben az évben én leszek az és meglepem a barátaimat! Mi kell ahhoz, hogy én lehessek a Húsvéti Nyúl?
Keresett gyorsan egy madártollat és már írni is kezdte a listát: Tojás, festék és víz.
- Nem is hosszú a lista, - gondolta magában – hiszen vizet tudok venni a patakból. Tojást tudok kérni a tyúkanyótól és ekkor hirtelen rájött, hogy azért nem ilyen egyszerű a helyzet, hiszen hiába ad a tyúkanyó tojást, ha az akkora, hogy sem Piroska, sem Vitéz László, sőt még Surranó a kisegér sem tudja felemelni. Arról nem is beszélve, hogy Tányértalp meg biztos, hogy rögtön összeroppantaná a mancsával. Hiába törte a fejét nem tudott rájönni a jó megoldásra. Aztán az is eszébe jutott, hogy arról sincs fogalma, hogy mivel is fesse meg a tojásokat, hogy azok valódi hímes tojásokká változzanak.
Hosszas fejtörés után azonban eszébe jutott, hogy ki is segíthet, hát persze, hogy Pöttyös a világot járt gyöngybagoly.
Nyakába kapta a lábát és kiabálni kezdett:
- Pöttyös, Pöttyös! Ébredj!
- Mi a baj? Ki kiabál? Ki ébresztett fel a legszebb álmomból? – hallatszott egy zsörtölődő hang az odú mélyéből.
- Pöttyös! Kérlek, segíts nekem! Szeretném a barátaimat jó kedvre deríteni és kitaláltam, hogy meglepem őket Húsvétra, de nem tudom, hogy mivel tudnám színesre festeni a tojásokat és azt sem tudom, hogy honnan szerezzek olyan picurka tojásokat, amit elbír a katica, a szarvasbogár és a kisegér is? Ráadásul azt sem tudom, hogy a medvebocsnak milyet adjak, mert a hatalmas mancsaival a tyúkanyótól kapott tojást biztosan széttörné.
- Lassabban egy kicsit, kérlek! – válaszolta a bagoly – Menjünk szép sorjában! Figyelj jól és írjad! Festékeket kérhetsz a fáktól, bokroktól, virágoktól. Sárgát a kikericstől és körömvirágtól, barnát a diófától, bordót a bodzától, lilát az ibolyától, pirosat a málnabokortól és rózsaszínt a vadrózsa bogyóitól. Picurka tojásokat a hangyakirálynőtől, a gyíktól kérhetsz. Kicsit nagyobbakat a teknőstől és a siklótól, tyúktojástól nagyobbat a libától és végül, amikor körbe utaztam a Földet emlékbe kaptam egy strucctojást, amit most szívesen neked adok, hogy Tányértalp barátod se maradjon meglepetés nélkül. Remélem, hogy tudtam segíteni! – mondta Pöttyös két ásítás között és visszament az odújába aludni.
A mi nyulunk meg útnak indult és kért és kapott is tojásokat a hangyától, a gyíktól, a siklótól, a teknőstől és végül a tyúktól és a libától is. Összegyűjtötte a festőnövényeket is és boldogan indult a patakhoz vízért, de jaj, mit látott! Egy csepp víz sem csörgedezett a patakban. Teljesen elkámpicsorodott. 
- Most mi lesz? Hiába segítettek annyian, mégsem tudja meglepni a barátait! Az nem lehet! Ki kell találnia valamit!
- Bagoly, bagoly! Ébredj és segíts! – kiabálta újra.
- Mi van már megint? Ki zargat?
- Én vagyok az Hosszúfül és segítened kell, mert hiába gyűjtöttem össze a tojásokat és a festéknek valókat, mert nincs víz a patakban és nem tudom kikeverni a színeket!
- Az nem lehet! – válaszolta a bagoly – Maradj egy kicsit csendbe!
- Igazad van. Nem hallom a patak csörgedezését. Nem tudom, hogy mi lehet a baj, de azt tudom, hogy ki segíthet! A fa koronájába élnek az erdei manók. A királyuknak van egy féltett kincse, egy varázsgömb, amibe ha belenéz mindent lát. Menjünk el hozzá és kérjük meg, hogy nézze meg, mi lehet az oka annak, hogy elnémult a patakunk!
- Jaj, Pöttyös, te könnyen beszélsz, mert tudsz repülni, de én nemhogy repülni nem tudok, de még fára mászni sem.
- Gyere bátran, majd én segítek! – válaszolta Pöttyös és hol húzta, hol tolta Hosszúfült egészen addig, amíg fel nem jutottak az ágak közé, ahol sűrű levelű buborékházakat találtak, melyekben a szivárvány minden színében tündöklő manók laktak, akik érdeklődve állták körül a váratlan vendégeket.
- Hát ti, mit kerestek nálunk? – kérdezte egy tűzpiros ruhás manó.
- Szeretnénk találkozni a manókirállyal, mert tudnunk kéne, hogy hol és miért veszett el a patakunk vize. – válaszolta Pöttyös
- Jó helyen jártok. Én vagyok a manókirály és tudok nektek segíteni.
Előhozta a varázsgömbjét, belenézett és így szólt:
- Ajaj! Nagy a baj! Három helyen is elzáródott a vízmeder. Először a forrásánál látok egy icinke-picinke vízi tündért, aki hiába próbál egy nagykövet és a rajta pöffeszkedő békát odébb taszítani nincs elég ereje és a forrás nem tud kibújni a föld alól.
Aztán baj van ott is, ahol a patak vize a folyóba ömlene, mert rádőlt egy hatalmas diófa, melynek törzse elállja víz útját és már a hódok is elkezdtek belőle várat építeni maguknak.
Végül a folyó torkolatánál, ahol a tengerbe ömlene, hatalmas jégvár állja a víz útját, melyben egy jégsárkány lakik.
Amennyiben mind a három helyen segíteni tudtok abban, hogy a víz szabadon folyhasson medrében újra lesz víz a patakunkban.
Pöttyös és Hosszúfül kétségbeesetten néztek egymásra:
- Hogyan is tudnák kiszabadítani a vizet? Ők ehhez túl kicsik és nem elég erősek.
Ekkor megszólat a manókirály mellett álló aranyos ruhában tündöklő királynő:
- Ne ijedjetek meg a nagy feladattól! Segítségül szívesen mellétek adjuk az útra a sárga manót, hogy a hideg, jeges tengernél segítse. A barna manót, aki a fák kertésze és a kéket, aki a vizek oltalmazója. Így öten már biztos, hogy minden akadályt le tudtok győzni, de vigyázzatok, hogy a bajokat visszafelé sorrendben kell megoldanotok, mert ha fordítva kezdtek hozzá, akkor mindent, de mindent elárasztana a víz és a rét mocsárrá változna! Jó utat és járjatok szerencsével!
Útnak indultak ők öten: a nyúl, a bagoly és a három manó.
Először e tengerhez mentek, ahol tanácskozni kezdtek arról, hogy hogyan is tudnák a jégsárkányt és a jégvárát az útból eltüntetni.
- Van egy ötletem! – mondta a sárga manó – Hívjuk segítségül a Napot!
Először csak halkan, aztán egyre hangosabban csalogatni kezdték a Napot:
„Süss ki Napocska, itt apád, itt anyád, sót törünk, borsót törünk, tökkel harangozunk!” és a Nap kibújt a felhők közül és a melegével olvasztani kezdte a jégvárat és a sárkány mérgesen fújtatva messzire szállt.
Jégsárkány a jégvárában, terpeszkedik egymagában
Mérgesen néz körbe, körbe, jéghegyet fúj minden percben
Morgolódik, zsörtölődik napsütésben olvadozik.
A patak torkolatánál, ahol a folyóhoz ért a barna manó segített. Ágakból, mohából építettek egy olyan varázslatosan szép hódvárat, mely átívelt a folyó felett és a patak vize szabadon áramolhatott. A hódnak meg annyira megtetszett, hogy egyből beköltözött és a hatalmas fatörzset így már kihúzhatták a vízből.
Diófa dőlt a patakba, a hód várrá szétrágcsálta,
Elállta a víznek útját, egy kis csepp sem juthat ott át!
Hej, vára, vára, nadavára vára
Diófa tetejébe, annak a közepébe.
Hej, várat vesd ki, hej várat vesd ki!
Hórukk! Hórukk!
A patak forrásánál a kék manó és a kistündér dugták össze a fejüket és egyszer csak énekelni kezdtek:
Béka, béka, brekeke, elkergetlek messzire:
Gólyát látok, egy lábon állok…
Amikor ezt a varangy meghallotta úgy eltűnt, mintha ott sem lett volna és a követ elgörgethették és abban a minutumban zubogni kezdett a víz a föld alól és a nyúlfink végre megfesthette a húsvéti tojásokat. A katicának bíborszínű hangyatojást. A szarvasbogárnak barna gyíktojást. A teknősét lilára festette és Surranónak szánta. Sárga tyúktojást az őzikének és bordó libatojást a rókafinak. A strucctojást málna lével pirosra festette Tányértalpnak és a legszebbet rózsaszínűre Pamacsnak a legszebb mezei nyúl lánynak.
Húsvét hajnalban a tisztás szélén álló bokrok aljába eldugdosta a hímes tojásokat és újra rázendített a hívogatóra: „Kör, kör, ki játszik?” és amikor már minden barátja ott volt, így szólt:
- Kitaláltam egy jó játékot, amitől lehet, hogy jobb kedvre derültök: tojáskereső.
- Minek? – kérdezték a többiek nagy búsan – Úgysem találunk semmit.
- Na, próbáljuk ki! – kérte Hosszúfül és közben nagyon somolygott a bajsza alatt.
Kedvetlenül ugyan, de mindenki nekiállt keresgélni és egyszer csak az őzsuta egy nagyot kiáltott:
- Nézzétek! Találtam egy szépségesen szép, nap sárga tojást, amelyik pont akkora, hogy fel is bírom emelni,
- Én is! Én is! – hallatszott most már mindenhonnan és csak hordták és hordták a színes tojásokat a rét közepére és mindenkinek fergeteges jó kedve támadt. Hosszúfül meg csak mosolygott magában és nem árulta el a titkot, hogy a Húsvéti Nyúl idén az erdőben egy kis segítséggel ugyan, de ő volt. (remélem a titkát ti is megőrzitek!)
És itt most már akár vége is lehetne a mesének, de van még valami, amit elmesélt nekem a szél: Szóval, ahogy ott játszottak a barátok a réten egyszer csak azt vették észre, hogy repedezni kezdenek a tojások. A legkisebből előbújt egy hangya gyerek a következőből egy gyíkocska, aztán egy kisteknős is előbújt. Kiscsibék és kislibák szaladgáltak mindenfelé és végül egy hosszú lábú, nyakú madárra emlékeztető csodabogár is előkerült, akiről senki, de senki sem tudta, hogy ki lehet. (Ti kitaláltátok, hogy milyen állat bújt ki a legnagyobb tojásból?)
És ugyan a hímes tojások mindegyike ripityomra tört, de állataink mégsem szomorkodtak, hiszen újabb barátokra találtak és most már tényleg:
Itt a vége, fuss el véle, kerek erdő közepébe.

Az évi mesénkből azonban nem csak színházi előadás születik, hanem saját mesekönyv is, melyet a gyerekek illusztrálnak és Hűsvétra haza vihetik.